Jarosław Kaczyński, a lengyel konzervatív Jog és Igazságosság párt elnöke a Do Rzeczy internetes kiadványnak elmondta, hogy Sztepan Bandera dicsőítése akadályozza Ukrajna uniós integrációját.

A lengyel politikus Petro Porosenko ukrán államfőt figyelmeztette, hogy Ukrajnának választania kell Bandera és Európa között.

Sztepan Bandera ukrán politikus, a nyugat-ukrajnai nemzeti mozgalom vezető személyisége, az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) vezetője volt. Vezetésével kiáltották ki 1941. június 30-án Lvivben a független Ukrajnát, a német megszállás miatt azonban ez a lépés sikertelen maradt. Banderát a szovjet KGB Münchenben meggyilkolta. Személyének megítélése az 1991-ben függetlenné vált Ukrajnában ellentmondásos. Nyugat-Ukrajnában nemzeti hősnek tartják, míg az orosz orientációjú és szovjet nosztalgiájú keleti országrészben náci kollaboránsként tekintenek rá.

Kaczyński szerint az ukránok lengyelek ellen elkövetett atrocitásai felülmúlták a németekét – tudatja a Korrespondent ukrán internetes kiadvány.

„Nem tudjuk éveken keresztül elfogadni azt a tényt, hogy Ukrajnában egy olyan embernek legyen kultusza, aki népirtást követett el a lengyelek ellen.” – tette hozzá a politikus.

Korábban népirtásnak minősítette a lengyel szejm az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, több mint százezer lengyel áldozattal járó volhíniai mészárlást.

Petro Porosenko sajnálatosnak nevezte a lengyel szejm határozatát. Az ukrán államfő szerint sokan "politikai spekulációkra" akarják felhasználni ezt a történelmi tragédiát.

Később Ukrajna és Lengyelország megállapodott, hogy a két ország történészei közösen fogják megvizsgálni a második világháborús volinyi (volhíniai) mészárlás körülményeit, amihez a lengyel és az ukrán kormány támogatást nyújt.

A második világháború idején történt volinyi tragédia árnyékot vetett a két ország kapcsolatára. Lengyel történészek szerint az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) 1943 nyarán több mint százezer lengyelt mészárolt le. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett.

Kijev több ízben kérte Varsót, hogy ne tegye aktuálpolitikai üggyé az ukrán-lengyel történelem e tragikus lapját, hanem inkább a két ország közötti, európai értékeken alapuló együttműködés erősítésére összpontosítsa erőfeszítéseit.

Az ukrán parlament 2016. szeptember 8-án elfogadott határozatában felhívta a lengyel honatyák, a teljes varsói vezetés és a lengyel társadalom figyelmét, hogy az ukránok elleni hangulatkeltés éppen olyan "érzékeny" időszakban történik, amikor Ukrajna "háborúban áll" Oroszországgal. "Az agresszor vitatott történelmi eseményeket, köztük a negyvenes években történteket is felhasználja az államunk elleni háborúban" - figyelmeztetett a kijevi törvényhozás.