Oroszország jelentős haderőt vezényelt augusztus óta az ukrán határhoz, egy orosz katonai beavatkozás veszélye Ukrajnában négy év óta most a legnagyobb - figyelmeztetett az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
Viktor Muzsenko mutatott több műholdfelvételt is, amelyeken - közölte - az látszik, hogy T-62M típusú orosz harckocsik állomásoznak 18 kilométerre az ukrán határtól; szeptember közepétől október elsejéig 93-ról 250-re nőtt a számuk.
Ez arról tanúskodik - mondta -, hogy összehangolt haderő-összevonás zajlott november 25. előtt, amikor az orosz parti őrség hajói a Kercsi-szorosban tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, majd elfoglalták őket, a 24 tagú legénységet pedig letartóztatták tiltott határátlépés vádjával. Moszkva és Kijev egymást tette felelőssé az incidens miatt. Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot vezetett be Ukrajnában - az ukrán jog szerint ez a rendkívüli állapot egyik fajtája. Kijevben attól tartanak, hogy az incidens egy átfogó orosz katonai invázió előjátéka lehetett.
Interjújában az ukrán tábornok felhívja a figyelmet arra, hogy a legnagyobb orosz haderő-összevonásról van szó 2014 óta, amikor Moszkva annektálta a Krímet, majd csapatokat küldött a Donyec-medencébe. Egyes egységeket szeptemberben csoportosítottak át a Távol-Keletről, amikor a Szovjetunió összeomlása óta a legnagyobb, Vosztok-2018 fedőnevű hadgyakorlatot tartották - tudatja az MTI.
A hadműveleti és harcászati gyakorlatok intenzitásának fokozódását látjuk, és ezek rendszerint támadó jellegűek - fogalmazott Muzsenko. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős mértékben növekedett a Krímben lévő katonák és fegyverek száma is, és Oroszország az elmúlt hónapban megduplázta haditengerészeti erejét is a térségbeli vizeken.
Előttünk áll egy agresszor, akinek nincsenek sem törvényi, sem erkölcsi, sem semmilyen más korlátai. Nagyon nehéz megjósolni, hogy mikor jut eszébe az aktív támadó műveletek megkezdése Ukrajna ellen- figyelmeztetett a vezérkari főnök. Részleteket mellőzve elmondta, hogy válaszul Ukrajna növelte szárazföldi és légierejét a térségben, és fokozta a katonai gyakorlatozás mértékét szerte az országban. Emellett jövőre az Azovi-tengeren befejezik egy katonai támaszpont létesítését, amit még a kercsi incidens előtt tervbe vettek. Muzsenko hozzátette, hogy Ukrajna segítségre számít a szövetségeseitől, elsősorban az Egyesült Államoktól. Légi és tengeri felderítéshez szükséges eszközöket, hajókat és szárazföldi csapatok által használt fegyvereket vár tőlük.
Reuters azt firtatta, szükségét látja-e annak, hogy meghosszabbítsák a november 26-án életbe léptetett harmincnapos hadiállapotot. A tábornok szerint a határidő közeledtével hoznak erről döntést, amelyet attól tesznek függővé, hogy Oroszország hogyan fogja növelni csapásmérő képességét az ukrán határnál, végre fog-e hajtani vagy provokálni a kercsihez hasonló vagy nagyobb szabású incidenseket. Moszkvában egyelőre nem reagáltak Muzsenko kijelentéseire.